Ide nem a receptekért jársz vissza. A gyors minden korában szeretnék biztosítani egy falatnyi helyet, ahol nem kell rohannod.
A receptek önmagukban nem lesznek emlékek, csak hozzávalók és lépések. Az emberi kapcsolatok és ami mögöttük van, az teszi igazán érdekessé. Itt a konyha nem egy kötelező rossz, hanem a színpad, ahol életre kelnek karakterek, és rajtuk keresztül emelkedhetsz te is, én is.
Már idejét sem tudom, mióta hallgatom, hogy írnom kellene, hogy miket főzök. Jó lenne később újra enni belőlük. Persze amikor oda jut a sor, hogy reprodukáljam, akkor sokszor csak állok, és azon morfondírozom, hogyan készítettem el korábban.
Tulajdonképpen többek között emiatt is jött létre ez az oldal. Azt akartam, hogy legyen egy gyűjtemény, amit vissza tudok nézni.
A Falnám egy olyan hely, ami teret ad azoknak a történeteknek, amik eddig csak odabent hangoztak el, némán.
Gyere, és tegyük ki az asztalra, ami van.
Ha az a történet vége, hogy másképp nézel az emberekre, és kihozol valami jót abból, ami a hűtődben van, akkor már megérte elindítani a Falnámot.
áGO
Egyik: – Mondtam a piacon, hogy vegyünk csicseriborsót.
Másik: – És?
Egyik: – Mit és? Inkább veszed ezt a konzerv izét, ahelyett, hogy a száraz verziót vettük volna meg.
Másik: – Akkor még nem gondoltam, hogy készíteni akarok hummuszt.
Egyik: – Nem értem, hogy nem tudtad. Hogy nem tudtad?
Egyik: – El kéne menni boltba.
Másik: – Minek?
Egyik: – Hogy, hogy minek? Azért, hogy megint költsük a pénzt feleslegesen, azért. Szerinted?
Másik: – Jól van már. Csak az érdekelt, hogy mire van szükség a boltból.
Egyik: – Nem igazán van itthon zöldség meg gyümölcs.
Másik: – De akkor miért nem megyünk a piacra inkább?
Egyik: – Vegyünk gombát?
Másik: – Aha.
Egyik: – Melyiket?
Másik: – Szerintem azt.
Egyik: Miért?
Másik: – Mert mindig ilyet veszünk.
Egyik: – De mi lenne, ha most kipróbálnánk valami mást?
Másik: – Minek?
De rohadt sok ember van itt hallod! Nem szeretem a tömeget. Nem az emberekkel van a baj, hanem a tömeggel meg a tömeg energiáival. Néha úgy érzem, hogy a körülöttem nézelődők olyan energetikai teret képeznek, aminek az egyenlete negatív eredményt mutat. Pedig amikor beléptem a boltba, még pozitív volt az egyenlőségjel után.
Lány: – Szerintem ez kevés lesz.
Anya: – Mi?
Lány: – A liszt.
Anya: – Miért lenne kevés?
Lány: – Hát, mert ragad a tészta.
Anya: – Ne magyarázzál! Gyúrjad csak!
Lány: – De anyu! Mondom, hogy ragad!
Anya: – Egyél egyet! Most sült ki.
Lány: – Nem kérek.
Anya: – Miért? Beteg vagy?
Lány: – Nem, csak nem kérek.
Anya: – Mi az, hogy nem kérsz? Mióta nem kérsz?
Lány: – Elkezdtem kicsit jobban figyelni.
Anya: – Mire?