Amikor a kíváncsiságod a házi hummuszig fajul
Egyik: – Mondtam a piacon, hogy vegyünk csicseriborsót.
Másik: – És?
Egyik: – Mit és? Inkább veszed ezt a konzerv izét, ahelyett, hogy a száraz verziót vettük volna meg.
Másik: – Akkor még nem gondoltam, hogy készíteni akarok hummuszt.
Egyik: – Nem értem, hogy nem tudtad. Hogy nem tudtad?
Másik: – Hát csak nem tudtam.
Egyik: – De egyébként szoktál készíteni.
Másik: – Igen.
Egyik: – De ha szereted a hummuszt. Rendszeresen csinálsz is. Akkor, hogy a fenébe nem gondolkozol előre?
Másik: – Hogy érted?
Egyik: – Miért nem veszed meg előre? Miért most, az utolsó pillanatban a konzervet?
Másik: – Nem értem, hogy mi a gond. Hummuszt akarok enni. Megveszem, ami kell hozzá, és el is készítem. Neked mi fáj ebben?
Egyik: – Nem arról van szó, hogy fáj, hanem arról, hogy olyan, mintha egyáltalán nem terveznél előre, hanem csak úgy ad-hoc, ami jön.
Másik: – Jó, de még mindig nem értem, hogy téged ez miért zavar.
Egyik: – Nem tudom. Csak. Ne vegyünk már megint konzervet. Utálom, hogy fogalmam sincs lassan arról, hogy mit eszek.
Másik: – Á, oké. Így értelek.
Egyik: – Igen?
Másik: – Igen.
Egyik: – Akkor veszünk igazi csicseriborsót?
Másik: – Veszünk szárazat, igen. És akkor majd holnap lesz hummusz, nem ma. Jó?

Valójában a hummusz egy olyan kence, ami szinte bármikor jöhet.
És mivel az utóbbi időszak teljes mértékben a tanulásról és a felfedezésről szól számomra, így arra jutottam, hogy szeretnék házilag készíteni belőle.
Néztem egy receptet, és szerencsémre minden hozzávaló volt itthon, kivéve a szezámmagot. Azért az egyért volt két utunk a boltba. Egy oda meg egy vissza.
Tehát, amikre szükségem volt:
1 konzerv csicseriborsó
kb. 80-100 gr. szezámmag
kb. 1 dl olivaolaj
kb. 1 tk. római kömény
2-4 gerezd fokhagyma
kb. 2 ek. citromlé
só, bors (fehér)
Ezekkel az alapanyagokkal dolgozva, csak a szezámmag „időigényes”, mert egy száraz serpenyőben le kell pirítani. Ha a fehér szezámmag már világosbarna, akkor jó.
Kb. 1 dl olívaolajjal ledaráltam. A római köményt én balga első alkalommal egészben tettem bele. Második nekifutásra már apróra zúztam a mozsárban, ami életem egyik legjobb döntése volt. Belement még kb. 3 gerezd fokhagyma, só meg a fehér bors.
Rányomtam a robotgépet még egy picit, hogy összedolgozza ezeket. Beledobtam a konzervből a csicseriborsót és rálocsoltam a két evőkanál citromlevet, majd újra rányomtam a gépet, hogy összedolgozzon mindent.
Ezen a ponton még öntöttem hozzá egy kis olívaolajat.
A végeredmény szerintem zseniális volt akkor is meg másnap is. Sütöttem hozzá ciabattat, és anyám! Megtartjuk. Nem veszünk többé boltit.
Falnád?
áGO

