Egy fazéknyi húsleves
Férj: – Azt bele ne tedd!
Feleség: – Mi az, hogy ne tegyem bele? Szerinted minek vettem?
Férj: – Nem tudom, de az fix, hogy nem tesszük bele a levesbe.
Feleség: – De én szeretem, és végre találtam a piacon.
Férj: – Akkor főzzél magadnak külön levest! Én tuti nem fogom megenni.
Feleség: – Viccelsz velem? Ne csináld már! Imádom gyerekkorom óta, és olyan ritkán találok belőle.
Férj: – De ez gusztustalan. Nem eszem meg.
Feleség: – De neked nem is kell. Majd én megeszem.
Férj: – De az íze benne lesz a levesben.
Feleség: – Most azt akarod nekem mondani, hogy a leves leve alapján fel tudod sorolni, hogy mi van benne?
Férj: – Lehet.
Feleség: – Tehát külön érzed a csirkelábat, mert… Miért is?
Férj: – Mert undorító.
Feleség: – Szerintem meg nem az.
Csirkeláb ide vagy oda, a húslevest szinte kivétel nélkül mind szeretjük. Nálam így készül.
Nem ragaszkodom a hozzávalókhoz, kivéve a csirkelábat. Azt az egyet, ha egy mód van rá beszerzem, mert gyerekkoromban mindig többen voltunk, mint ahány lába van a csirkének. Ez lehet valami kompenzáció nálam, nem tudom. A többi húsféle szárny, esetleg farhát, ha olyannak főzöm, aki szereti, zúza, szív, máj.
Aztán a zöldségekből jól jön a vöröshagyma, de azzal is el vagyok, ha nem vörös. Répa, gyökér, zeller gumó (ha nincs, akkor e nélkül fő meg), krumpli, petrezselyem (friss).
A húsokat megtisztítom, és felteszem egy nagy fazékban annyi vízzel, amennyi elfedi. Alacsony hőfokon hagyom. Húslevesből nem lehet kis adagot csinálni szerintem, szóval itt a nagy fazék alap, legalábbis nekem biztosan.
A csirke vagy tyúk függvénye, hogy mennyi ideig főzöm, de valahogy sosem az óra/perc foglalkoztat, hanem az, hogy jó íze legyen a végén.
Ha már majdnem kész, akkor vagy kiszedem a húst, és új vízben felteszem újra a fazékban, vagy ha nincs kedvem ide-oda pakolászni, akkor csak leszedem a habot a víz tetejéről.
Beleteszem a zöldségeket, és felöntöm ezt is vízzel a tetejéig. Főhet tovább az egész. Megint van egy szusszanásnyi idő bármi mást tenni. Forráskor teszek bele sót, borsot meg leveskockát. A tetejére illesztem a cérnával összekötött petrezselymet. Amikor minden puha, és az ízek is összeértek, akkor van kész.
Én személy szerint szeretem tésztával, grízgaluskával is, de egyszer véletlen nokedlit csináltam hozzá. Úgy se volt rossz.
Falnád?
áGO
